Egy ideje, igyekszem dolgozni magamon és az érzéseimen, azok ingadozásán. Nem egyszerű, főleg úgy, hogy a sors mindig próbatétel elé állít. Természetesen a történtek után 2 nappal már látom az események jó oldalát de az adott pillanatban csak az önsajnálat jön, hogy már megint miért velem történik mindez.
Ezt az időt kell még lecsökkentenem, hogy ne 2 nap múlva jöjjek erre rá, hanem az adott történés pillanatában, higgadtan mérlegeljek. Elmesélem röviden mi is történt a hétvégén, hogyan láttam akkor és most az eseményeket.
Szombat este sima közúti ellenőrzés során megállítottak a rendőrök, természetesen minden rendben volt, sőt figyelmeztettek, hogy a műszakim másnap lejár. Tudtam, hogy most Decemberben esedékes, de valamiért huszadika környéke rémlett(igen, akkor jár le a biztosításom :D).
Szóltam is az autószerelő havernak, hogy hétfő reggelre kérjen időpontot mivel lejár a kocsim műszakija. Eddig semmi különös bár itt is szerencsém volt a közúti ellenőrzéssel és a rendőrökkel. Soha nem gondoltam, hogy ezt valaha le fogom írni. 😀
Szombat éjjel még barátnőm után begurultam Váradra, minden rendben volt, semmi gikszer.
Vasárnap reggel elindultunk bevásárolni és szerencsére találkoztunk Csövi barátunkkal az Artézi kútnál mikor is az egyik kedves úriember, figyelmeztet, hogy a jobb első gumim defektes. Konkrétan puha volt mint a politikus gerinc. Még szerencse, hogy nem szombat éjjel/vasárnap hajnalba történt az úton hazafelé Váradról.
Csövi barátom kompresszorával életet leheltünk a kerékbe, hogy el tudjak gurulni az első gumiszervizbe… hoppá, dehát vasárnap van, nincs nyitva egyik sem. Rendben. Hívtam az autószerelő havert, pót gumi fel, aztán másnap új gumi rendelés 😀
3 dologban is roppant szerencsés voltam Vasárnap reggel, ahogyan utólag elemeztem az eseményeket.
Szerencsére nincs gond, hétfő reggel megyünk barátnőm kocsijával Váradra gondoltam én nagy naivan, ugyanis mikor le ellenőriztük kiderült, hogy az ő kocsijának is lejárt a műszakija. 😀 Pazar.
Haver intézet kocsit, megyünk azzal, hétfőn megérkeznek az új gumik, meg lesz a műszaki vizsga, kedden már mehetünk az én kocsimmal… gondoltam én.
Hétfőn lerendeltem a gumikat, de csak keddre maximum szerdára érkeznek meg, mert mostanság minden késik. Fasza. Időközben hív az autószerelő haver, hogy a fékkábelem elpukkant, meg kell javítani csak azután lesz meg a műszakim. Itt azért már rendesen elöntött a faszomkivan érzés.
Mi jöhet még? – kérdeztem magamba idegesen.
Nem hiszem el! – sajnálkoztam magamban.
Miközben örülnöm kellet volna, hogy nem az úton történik a fékkábel defekt, mert abból komoly baleset is lehetett volna.
Summa summarum, minden ami történt a hétvégén, megelőzött egy nagyobb bajt de ezt csak utólag vettem észre. Ezen kell még dolgoznom és gondolom ezzel nem vagyok egyedül. 🙂
