Legalábbis, jelenleg úgy tűnik. Az, hogy eddig sem volt vagy csak most szűnt meg számomra létezni, rejtély, de egy dolog biztos, ami eddig fontos volt számomra mára jelentéktelenné vált.
Hozzá kell szoknom többek között ahhoz, hogy írni csak így futtában fogok tudni az elkövetkező periódusban, amikor épp van pár percem, másodpercem. Valószínűleg vázlatként, utazás közben visszatérek a videó rögzítéshez, ötletek, szövegek, gondolatok feldemózása érdekében. (A hamarosan megjelenő Mr.Siid, Holczy, RikGyalog, DJ Androméda – Ami sok az sok dalhoz a szövegemet is így írtam)
Tegnap például gyakoroltam a Várad-Szalonta úton. Jó rég csináltam ilyet, meg is éreztem rendesen a mellékhatásait, mind szöveg felejtés mind levegő vétel szempontjából. Hogy őszinte legyek, nem is esett jól.
Rájöttem, hogy a jövőben az új dalokat más ritmikában kell majd írjam, hogy élvezzem koncert közben azok előadását. Úgy látom az elkövetkező periódus, a kényszer, praktikum szempontjából meghatározó lesz és sok mindenben innovatív.
A fejlődéshez elkerülhetetlen az innováció, úgyhogy állok elébe.
