Talán pont ez a baj… túl sok az infó, nem tudom hol kezdjem. Félek, hogy káoszba torkollik mint a világunk, társadalmunk 2023. június 20.-án.
Az meg milyen már, ha pont olyan lesz ez a blog, mint a világunk!? Nem visz előre semmit… Ha nem rejt magába semmi innovációt, mégis mi értelme?
Mint a zeneszövegeimnek!? Pszichológiai, lelki terápia ami talán segít még pár emberen, mint amikor az Ördögi Kacaj dalommal kapcsolatban egy olyan üzenetet kaptam, hogy segítettem túl lépni egy tragédián!? Lehetséges.
Az biztos, hogy kifoszlott, kilyukadt ez az alsónadrág, mint egy sajt – hirtelen eszembe sem jut, hogy a trappistán vagy a parmezánon van több lyuk, lusta is vagyok utána keresni – és már nincs elegendő anyag amivel be lehetne foltozni. Annyi szerepben tündöklünk a hétköznapok során, hogy nincs időnk megtalálni a főszerepet amit nekünk szánt az élet. Ahelyett, hogy egy főszerepet játszanánk, rengeteg mellékszerepre kényszerülünk.
Figyelem a többieket. Rengeteg emberrel beszélek és azt veszem észre, hogy igényük van rá. De nem magára a beszélgetésre hanem arra, hogy valaki meghallgassa őket. Elkezdünk „beszélgetni” és ők csak mondják a magukét meg sem hallgatva a reakciómat. Stresszesen hergelik magukat nem érdekelvén őket az általam, mint külső személy, megállapított megoldás.
Nekik csak az a fontos, hogy a beléjük szorult frusztráció, csalódottság, pánik és kiábrándultság felszabaduljon, kitörjön úgy, hogy közben nekik ne kelljen gondolkodni. Ez a legfélelmetesebb az egészben. Az első pár percben még törekszem a beszélgetésre, majd átlátom, hogy ebben a felvonásban csupán a receptor mellékszerepét osztották rám.
Ez mostanság egyre sűrűbben előfordul. Hallgatok.
Gyűlik bennem a rengeteg infó, sok köztük hasznos, rengeteg pedig haszontalan, ami előbb-utóbb belőlem is kifog törni s akkor végre nekem sem kell gondolkodnom…
Ááááá, én ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak, csupán azt, hogy a jövőben csak azokkal az emberekkel ülök le egy asztalhoz és hallgatok meg, akik nem arról szeretnének meggyőzni engem, hogy miért nem lehet megoldani egy adott problémát, szituációt, hanem azt fejtik ki, hogy hogyan lehetséges és hogyan tudnak ebben segíteni.
